Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetsége, Bp., 1925.-1946. júl. 22.: a keresztényszocialista mozgalom szakszervezeti ágának, a →Keresztényszocialista Országos Szakszervezetek Szövetségének utódszervezete. - Az 1925. III. 12-i közgyűlésen módosították a Szövetség régi alapszabályát, a 77.000/1922. rendeletnek megfelelően, felvéve a szakegyesület nevet a szakszervezetként való meghatározás helyett. 1925-től eln. Ernszt Sándor, társeln. Bernáth István, Bernolák Nándor, üv. aleln. Szabó József, Székely János, főtitkár: Zibolen Endre, titkár: Tobler János. - 1921: 115.000, 1923: 115.275, 1924: 115.359 (ebből 12.875 nő, 56.790 vidéki), 1925: 85.000 (20.000 munkanélküli), 1927: 54.000, 1928: 52.000, 1930: 49.000 tagja; 1924: 35 tagszervezete volt. Az 1927. V. 8-i rk. kongresszuson eln. Tobler János ogy. képviselő. Főtitkár: Lillin József asztalos. főtitkárh. Ankner Béla vasmunkás. A régi vezetők kisebbségbe szorult csoportja, így Szabó J., Székely J. az őket támogató szakmai szervezetekkel együtt kivált és a →Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetségében folytatta tevékenységét. A ~ 1927. V. 8-i rk. kongresszusán 25 (ebből 22 orsz.) működő tagszöv-e volt, e kongr. után kilépett az áll. gépgyári alkalmazottak és a dohánygyári munkások szöv-e.

A ~ többségi vezetősége jelentette a folytonosságot, megőrizték nemzetk. kapcsolataikat, főként a →Keresztény Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével, melynek 1922: Innsbruckban elfogadott világgazd. programját követték. Alapszabályaikat 182.415/1928. BM sz. hagyták jóvá. Az egyh. vezetés és a nemzetk. szöv. nyomására 1931. II. 28: megtartott egységesítő kongresszuson a két frakciót a →Keresztényszocialista Országos Szakegyesületek keretében csak átmenetileg sikerült egyesíteni. Az X. 25-i rk. közgyűlés után a két irányzat szervezetileg ismét különvált. 1932. III. 16: a ppi konf. havi 1000 P támogatást szavazott meg a ~nek, amit az évben folyósítottak is. Taglétszáma 1934: kb. 50 ezer fő. 1934. XII. 18-tól részt vett a →Magyar Keresztényszocialisták Szövetség Tanácsában, amely a két kerszoc. szövetség vezetőiből és az országos Ker. Gazdasági és Szociális Párt parlamenti képviselőiből állt. - 1935. V. 12-i kongresszusán a 24-ből 23 tagszöv. 139 küldötte (10 városból) ismét a régi vezetőséget választotta. 1937: 21 tagegyes., 1939: 22 tagegyes. 207 helyi csop-ban kb. 52 ezer taggal. 1939. I. 19: a →Magyar Keresztényszociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete (VOGE) kilépett a ~ből. 1942. VI. 26-i tisztújító közgyűlésén 20 orsz. szöv., Csepel, Győr, Kispest, Orosháza, Pápa, Pécs, Pestszenterzsébet, Szombathely, Újpest város küldöttei elhatározták, hogy nem egyesülnek más szervezetekkel; új szervezésekkel erősítik mozgalmukat; munkás és alkalmazotti kamarákat létesítenek és együttműködnek hasonló célú szervezetekkel, amíg a kerszoc. szakszervezeteket nem egyesítik. 1944. I. 30-i esztergomi kongresszusán 106 küldött a ker. munkásmozgalmak egysége megteremtésére munkaközösséget alakított, mely III. 19: a →Magyarországi Dolgozók Országos Hivatásszervezetével azt létre is hozta. IV. 17: elnöke és főtitkára tisztségét fölajánlotta a vezetőségnek, a ném. megszállás alatt a ~ szünetelt. - Székhelye: VIII. József u. 41. -

Rajk László belügymin. a 288.995/1946. BM rendelettel föloszlatta, vagyonát elkobozta; székházát ekkor a Gyermekbarátok Orsz. Egyes-e használta. - Lapja: Szakszervezeti Élet (1921-26). - Kiadványa: Kerszoc. évkv. 1939-1942. Szerk. Tobler János. 5 db. Uo., 1938-42. - Rerum novarum. Szerk. Dvihalli Géza, Tobler János. Bp., 1941. - Kerszoc. munka. (Népies kiad.) Szerk. Tobler János. Uo., 1942. (uaz 1943) 88-N.D.

Dobrovits 1936:157. - Jövőnk 1942. V. 30, VII. 4. - M. Közl. 1946. VII. 24. - Balogh-Gergely I:181. - Gergely 1993:49.